Pocahontas

Pocahontas 1595 körül született Virginiában. Wahunsunacock a poheten törzsfő lánya volt. Igazi neve Matoaka volt melyet „játékos kedvű”-nek vagy „legkedvesebb lányom”-nak fordítanak. A Pacahontas nevet fiatal korában kapta kacér természete miatt.

Gyermekkoráról nem sok minden maradt fenn. Gyermekkora hasonló volt a többi lányéval. A törzsi feladatok nagy részét a nők végezték, kivétel a vadászat és a harc.

Pocahontas 12 éves lehetett, amikor telepesek jelentek meg John Smith vezetésével. 1607. áprilisában egy mocsaras félszigeten megalapították Jamestown-t. Az angol csapatok többször is meglátogatták az indián törzseket. Voltak, akik barátságosan voltak, akik ellenségesen fogadták őket. John Smith volt a legrátermettebb, arra hogy felfedezőútra induljon. A felderítő csapatot indiánok támadták meg és csak John Smith élte túl a fogságot. Naplója szerint a „főnökök főnöke” Wuhansunacock elé vitték. Smith fejét egy odakészített kőre helyezték, hogy kivégezzék. Pocahontas azonban megakadályozta a kivégzést, testével kezdte el védeni Smith. Ezután a törzsfő megkegyelmezett Smithnek. Smith többször is megemlíti feljegyzéseiben, hogy Pocahontas többször is megmenti az angol csapatokat apja merényleteitől.

Pocahontast nagyon érdekelte a telepesek szokásai, élete. Korabeli feljegyzések leírják, hogy többször is meglátogatta Jamestown-t. Ha éhezésről volt szó 4-5 naponta meglátogatta a telepeseket és élelmet vittek nekik.

Thomas Dale aki Jamestown-t irányította elrabolta Pocahontast. A főnöknek cserébe Dale követeléseinek eleget kell tennie. Egyes követeléseket, mint például az angol foglyok szabadon engedését, teljesítette de, a tőlük zsákmányolt fegyvereket és eszközöket nem szolgáltatta vissza. A tárgyalások megrekedtével Pocahontas tartósan angol fogságban maradt.

Fogsága alatt megismerkedik a keresztény hittel és megismerkedik John Rofle-el akivel, gyengéd kapcsolatot ápolt. Engedélyt kértek Dale kormányzótól és a törzsfőtől, akik bele egyeztek a házasságba. Pocahontast megkeresztelték. Megkeresztelésekor a Rebecca nevet kapta, házasságakor lett a neve Rebecca Rofle. 1614. április 5-én ment férjhez a Virginia állam béli Jamestown-ban.

1616-ban Angliába látogattak ahol a király is, fogadta. 1617. márciusában egy nappal a visszaindulás előtt Pocahontas elhunyt. John Rofle egyedül tért vissza Virginiába. 1622-ben egy idnidán támadás miatt életét vesztette.

Pocahontas volt az első nő, aki az európai kontinensre látogatott.

Kultúra

Hitvilág

Az indián népesség gazdag és változatos kultúrával rendelkezett. De a törzsi tagolódás miatt nem volt egységes ezért több különböző hiedelemvilág alakult ki melyek az adott törzsi jegyektől függtek ám egy motívumban valamennyi népcsoport közös sajátja volt ez, pedig a föld tisztelete. Ősi indián szemlélet szerint a földet az embereknek meg kell becsülnie. Táplál, és menedéket nyújt azok számára, akik kölcsönösen él együtt a földdel.

Sámán

A vallásban központi szerepet kap a természet szeretete. A táj mellet az állatok növények és természeti jelenségek tisztelete is fontos volt. Úgy tartották, hogy mindennek fizikai megjelenésen túl van egy szelleme mely a fizikai való után tovább, létezik. A szellemvilágot és az emberek világát a sámán köti össze, a szellemek rajta keresztül tartanak kapcsolatot az emberekkel. Főként gyógyítással és jövőbelátással segíti a közösséget.

Egyes indián legendák úgy tartják, hogy a világ megteremtésében a pulyka segített és tanította meg az embereket a gabonatermesztésre és a gonosz szellemek elűzésére.

Esőtánc

Az esőtánc egy olyan rituális tánc, melyet a bőséges termés és eső előidézéséhez mutattak be. Ezt a rituális táncot az egyiptomi kultúrától egészen az indián kultúráig megtalálható. A Balkánon a 20. században is rendszeresen adtak elő esőtáncot.

Az USA dél-keleti részén élő cseroki indiánok esőtáncában a bőséges termés mellett a gonosz szellemek elűzése is cél volt. Úgy tartották, hogy az alá zuhogó esőben a régmúlt idők törzsfőnökei is alászállnak és megküzdenek ezekkel, a démonokkal. A táncok alkalmával madártollakat és türkizköveket viselnek, ezek a szelet és az esőt szimbolizálják. 

Észak-Amerika indiánjai

Indiánoknak nevezik az amerikai kontinens bennszülött lakosait. Nevüket Kolomusz Kristóf, adta aki azt hitte, hogy Indiát fedezte fel. Az Amerikai indiánokat több néven is emlegetik, Első Nemzet, vörös indiánok, amerindek.

Egyes elméletek szerint ezek az emberek a mai Bernig-szoros helyén, elhelyezkedő földnyelven vándoroltak át Eurázsiából az amerikai kontinensre. 

Bölényvadászat

Az indiánok életmódja, kultúrája igazán változatos.  Egyes törzsek vadászó-gyűjtögető életmódot mások mezőgazdasággal vagy vízkultúrával foglalkoztak. Az USA dél-keleti és dél-nyugati területein élő törzsek inkább földművelésből éltek, míg a kontinens középső területein a Mississippi és a Sziklás hegység között élő törzsekre a vadászat volt jellemző. Ezeknek, a törzseknek az összefoglaló neve a síksági indiánok voltak. A folyók mentém éltek és vadászatból éltek. Medvére, szarvasra, nyúlra vadásztak. A bölényeket vízmosások kergetve ejtették fogva vagy sziklákról, kergették le a csordát, ezt nevezték bölényugratásnak. Ügyes földművelők voltak, legfontosabb növényeik a bab, kukorica és a tök volt.